Zónabesorolás

A zónabesorolás célja, hogy minden olyan teret, ahol robbanóképes atmoszféra alakulhat ki, a veszély valószínűsége szerint kategorizáljon. Külön rendszer van a gázokra-gőzökre és külön a porokra. A besorolás nem öncélú: ez határozza meg, milyen berendezés-kategória és Ex-védelmi mód engedélyezett az adott helyen, és ez kerül a robbanásvédelmi dokumentációba is.

A gáz, gőz vagy köd alkotta robbanóképes atmoszférára három zóna vonatkozik:

Zóna 0

Olyan tér, ahol robbanóképes atmoszféra tartósan, hosszú ideig vagy gyakran van jelen. Tipikusan zárt technológiai terek belseje, pl. tartályok, edények gőztérének belseje.

Zóna 1

Olyan tér, ahol normál üzem során, alkalmanként kialakulhat robbanóképes atmoszféra. Például töltő- és lefejtőhelyek közvetlen környezete.

Zóna 2

Olyan tér, ahol normál üzemben nem valószínű a robbanóképes atmoszféra, és ha mégis kialakul, csak rövid ideig áll fenn. Tipikusan a Zóna 1 körüli, tágabb környezet.

A gyúlékony por alkotta robbanóképes atmoszférára a gázzónákkal analóg, de attól független rendszer vonatkozik:

Zóna 20

Por-atmoszféra tartósan, hosszú ideig vagy gyakran van jelen - pl. silók, szűrők, zárt szállítóberendezések belseje.

Zóna 21

Por-atmoszféra normál üzemben alkalmanként kialakulhat - pl. töltőpontok, gyakran nyitott berendezések környezete.

Zóna 22

Por-atmoszféra normál üzemben nem valószínű, és ha mégis, csak rövid ideig áll fenn. Gyakran a lerakódott por felkavarodásából ered.

A porzónáknál külön figyelmet érdemel a lerakódott por: a felületeken összegyűlt por felkavarodva önmagában is robbanóképes felhőt képezhet, ezért a takarítási rend a védelem része.

A besorolás a vonatkozó szabványok szerint történik: a gázterekre az MSZ EN 60079-10-1, a poros terekre az MSZ EN 60079-10-2 ad módszertant. A folyamat lényege:

1. A gyúlékony anyagok és jellemzőik azonosítása.
2. A kibocsátási források feltárása (hol, milyen gyakran szabadulhat ki anyag).
3. A kibocsátás fokának értékelése (folyamatos, elsődleges, másodlagos).
4. A szellőzés hatásának figyelembevétele.
5. A zónák típusának és kiterjedésének meghatározása.

Ez szakértői mérlegelést igényel - a túl tág besorolás fölösleges költséget, a túl szűk pedig kockázatot jelent.

A besorolás eredményét zónabesorolási rajzon kell rögzíteni: alaprajzon és szükség szerint metszeten ábrázolva, hol kezdődik és meddig terjed az egyes zóna. Ez a rajz teszi a besorolást a gyakorlatban használhatóvá - eszerint választják ki a berendezéseket és tervezik a karbantartást.